Konyhakések – amivel öröm dolgozni

A konyhakés első sorban vágásra való. Sütés, főzés során az alapanyagok előkészítésében és később az ételek elfogyasztásánál, már nem konyhakéssel, de találkozunk vele. A konyhakés másod és harmad sorban is vágásra való. Amennyiben hosszútávon szeretnénk vágásra használni, ezt mindig tartsuk be.

Mit ne csináljunk a késeinkkel: azt a konyhakést használjuk a vágáson kívül másra is, mint például üvegek csavaros tetejének feszítésére, konzervnyitásra, kaparászásra, csavarok lazítására vagy szorítására, csavarhúzó helyet vagy akármi másra vágáson kívül, amelyik életlen. Ezeket azért tesszük, mert már a vágásra alkalmatlanok. Ez mind nagyon szomorú. Én nem tanácsolom. Nehéz volt a felsorolás, mivel tudom, hogy én csak vágok a késekkel és minden mást hanyagolok. Szóval mindent kicsit nehéz lett volna felsorolni, ezért, azon tanakodtam, hogy mit soroljak fel, mi az amire szoktuk, de nem szabad használni.

Tudják kedves Olvasók, alul a hozzászólások rovatba, legyenek kedvesek segítségemre lenni és felsorolni mire „jó” még a konyhakés vágáson kívül. Köszönöm.

Így visszaolvasva, a konyhakés biztonságos használhatóságát elég jól megfogalmaztam: vágás 🙂

Tapasztalatom alapján, a legtöbb háztartásban tompák a kések. A tompa, életlen kések nagyon balesetveszélyesek. Balesetveszélyesek, mivel vágás során könnyen megcsúsznak. Nem azzal van a gond, hogy megcsúszik és olyan az éle mint a botnak, hanem azzal, hogy irányításunkat elveszítjük a késünk felett és így könnyen sérüléseket szenvedhetünk. A tompa, életlen konyhakés, pedig roncsolva vág, ami a sebeket illeti és a gyógyulása is hosszasabb, mintha egy éles késsel ejtettünk volna vágást, mondjuk a kezünkön. Egyik kézzel megfogjuk a darabolásra szánt alapanyagot, a másikkal megfogjuk a kést és vágunk. A tompa konyhakésnél, megcsúszás esetén, jobb esetben csak a másik kezünket sértjük meg, mivel ez van legközelebb. Rosszabbikban, súlyosabban is megsérülhetünk vagy valaki mást is megsérthetünk. A legjobb esetben, persze szerencsénk van és nem történik semmi. Szerintem ez nem szerencse dolga, vagy ne hagyjuk, hogy az legyen. Késeinket tartsuk élesen és tisztán. Én mindig úgy dolgozom, hogy az alapanyagot, mondjuk amennyiben halpucolásról beszélünk, amely egy „nyálkás”, csúszós környezetet hoz létre, hogy jobb kezemet és a kés nyelét mindig szárazon tartom és a halat illetve belsőségeit, csak a bal kezemmel fogom meg. Ezáltal elkerülöm, hogy a kezem, a késen markolatán megcsúszhasson. Ismét csúszás, ugye.

Két fontos dolog, a konyhakés biztonságos használatához: a kés legyen éles, a kezünk és a konyhakés markolata pedig száraz.

Ergonómia:

Manapság a késkészítő cégek, nagy hangsúlyt fektetnek az ergonómiára. Ezáltal olyan termékeket hoznak létre, amelyek használata során, olyan mintha a kezünk meghosszabbítása lenne, szinte saját testrészünknek érezve a tárgyat, használjuk és szinte érzékelünk, tapintunk vele, mint saját ujjainkkal. Ez az egyik. A másik a konyhakések markolatának kialakítása miatt, vagy a markolathoz felhasznált anyagoknak hála, vizes kézzel megfogva a kést a markolatán, nem fog megcsúszni a kezünk és biztonságosan használhatjuk. Válasszunk, tehát ennek megfelelően. Mindenképpen vegyük kézbe a kést és próbáljuk ki. Hiszen ez lesz a szerszámunk, ezzel fogunk csodálatos ebédeket, vacsorákat alkotni szeretteink és saját örömünkre egyaránt. Szinte a testrészünkké fog válni.

A konyhakéseink éle:

Mindenképpen tartsuk élesen őket. Sőt használat után megélezve tegyük el, ha gyorsan használni kell csak egy vágásra is, akkor is legyen éles. A hentesnél, mindig látjuk, hogy az eladó, a rendelés leadása után nyúl a késéért, amely esetünkben nem konyhakés, hanem az erre specializált hentesipari kések egyike, majd a fenőacélért és egyszer – kétszer meghúzza rajta, a kés élét. Amely sercegő hanggal borotvaélessé válik, a gyakorlott kezekben. Hiszen ki tudná jobban egy hentesnél, hogy éles késsel lehet csak jól, szépen és biztonságosan vágni.

Most szeretnék két fogalmat tisztázni a saját értelmezésemben. Az egyik az élezés, a másik a fenés. Én ezt a kettőt használom és ezáltal teszek különbséget a két munkafolyamat között.

Fenésen – amikor én megfenem a kést – azt értem, hogy fogok egy fenőacél és ezen egyszer, kétszer, tán még háromszor is végighúzom a kés élét, hogy megtartsam a megfelelő élét.

Élezésen, már azt a munkafolyamatot értem, amely nagyobb szakértelmet kíván, hiszem ebben az esetben durvább fenőkövet vagy gyémántporos késélezőt használok, amellyel már a kés élének profilját is könnyen befolyásolhatom.

Én így teszek különbséget, a két fogalom között, habár fenés és az élezés, szerintem mindenki más számára egy és ugyanaz 🙂

Szóval a mindig éles kés áldás; áldás a munkán, áldás a használón. Áldásos tevékenységet végez az ételkészítéssel, mások vagy saját maga éhségének csillapítására. Önzetlen tevékenységet végez, szeretetből teszi, mivel másokról gondoskodik.

Konyhakéseinket könnyen élesen tudjuk tartani. A nagyobb és/vagy minőségi kések gyártói, a késeikhez forgalmaznak fenőacélokat, kerámiarudakat vagy speciális késélezőket. Ezeket általában, a késeikkel egy árban értékesítik. Ezekhez a fenőszerszámokhoz  kapunk használati útmutatót is, amely segítségével könnyen és gyorsan elvégezhetjük a karbantartást. Természetesen ezek az eszközök többségükben nem képesek arra, hogy a penge geometriáját átalakítsuk vele. Ez azért szerencsés, mert nem biztos, hogy szakemberek vagyunk és nem biztos, hogy egyáltalán eszünkbe jut 🙂

 

Vannak olyan késgyártó cégek, akik csak akkor vállalnak garanciát termékükre, ha az élezési folyamatot, az ő általuk kijelölt szakműhely végzi. Pontosan az előzőekben leírt, pengegeometria miatt, és  mert legfőképpen a nagyobb élezési feladatoknál keletkező hő tehet kárt késünkben, amely így elveszíti hőkezelését és használhatóságát. A hőkezelés az éltartósságra és törékenységre van hatással. Mi pedig szeretnénk mindkettőt megtartani. A kés legyen éles és ne törjön el. Viszont ezen késgyártó cégek is forgalmaznak fenőszerszámot konyhakéseikhez, amelyek használata nem jár garancia vesztéssel és hosszútávon éles késeket eredményez.

A fogalmaim szerint, egy átlagos háztartásban, tényleg hosszú évekig elég csak megfenni a konyhakéseinket és nem kell megéleztetni. Viszont, abban az esetben ha már nem segít a fenés, és a fenőacélon vagy kerámiarúdon, esetleg a késkészlethez mellékelt élező eszközzel, már nem sikerül megfelelően éles kést létrehoznunk, forduljunk szakemberhez.

Ezt többféleképpen is megtehetjük. Első és legfontosabb: Kerüljük a házaló késélezőket! Kerüljük a kulcsmásoló, cipőtalpaló és késélezőket! Ez mind saját tapasztalat.

Segítségért fordulhatunk a bolthoz, ahol vettük a késeinket. Jó esetben ők kapcsolatban állnak a gyártóval vagy a hazai importőrrel, akik vagy javasolni tudnak szerződéses szakembert vagy átveszik a konyhakéseinket és visszaküldik a gyártónak élezésre.

Mi is felvehetjük a kapcsolatot konyhakéseink gyártójával direktbe. Széles a világ, kitárult és egyre szélesebb lesz. Használjuk bátran az internetet. Írjunk e-mailt, hívjuk őket telefonon vagy használjuk az élő online chat szolgálatatást a gyártó honlapján. Higgyük el, nekik fontosak vagyunk és válaszolni fognak.

Tudták, hogy van olyan késgyártó cég, akik örökre garanciát vállalnak termékeikre? És vannak szerényebbek is 25 éves garancia idővel? Sőt vannak olyanok is, akik a gyárba visszaküldött késeket díjmentesen élezik?

Minőség:

Mindenféleképpen azt tanácsolom, hogy minőségi konyhakéseket használjanak. Ezekre igazak a fenti állítások. Nem kell feltétlenül 18 darabos készlet. Először kezdjék eggyel, kettővel vagy akár egy három darabos szettel. Nem is! Első körben dobják ki, vagy ajándékozzák el – ha jó szívvel tehetik – a meglévőiket. Azután keressenek egy minőségi darabot.

Tudták, hogy régebben, de tényleg régen és még ma is vannak a világon olyan családok, akik csak egy vaskést tartanak otthon, egy mindenest. Ez az elfogadott, vagy többre nem telik ,vagy csak nincs rá igényük, mivel így szokták meg. De megtanulták használni és mindenre tudják is. Ügyesen és jól. Ne sajnálják a pénzt. Itt nem a pénz számít. Egy minőségi éles darabbal, sokkal könnyebb a munka, jobban vág, kevesebb erőkifejtésbe kerül, gyorsabban tud haladni, és még biztonságosan is. Itt ezekre kell a hangsúlyt fektetni. Éles marad hosszú távon. Mivel picit több pénzt adott érte, ezért jobban megbecsüli. Nem használja feszegetésre, csavarozásra. Odafigyel, hogy mindig éles legyen.

Egy tényleg használhatóbb darabot, már 2.000,- Forinttól meg tud vásárolni. Határ a csillagos ég. Kinek, kinek kedve szerint. Kovácsolt, damaszkolt acélból, netán kerámiából.

Elsőre nem kell sok belőle. Legyen mondjuk három. Egyszerű. Kicsi, nagy és közepes. Egy kis kicsi ügyes, a zöldségekhez. Egy nagy, a dinnye vagy a két kilós kenyér kettévágására. Egy közepes a mindennapokra és mindenhez.

Ja és nem feltétlen muszáj a kenyérvágó kés, hacsak nem érez visszavonhatatlan vonzódást egy kenyérvágó fogazott éle iránt, mert ekkor igen. De különben elég egy sima élű kés is a kenyér felszeleteléséhez, ha éles simán vágja, nem is kell más. Ha a készlet tartalmazza, maradjon.

Végezetül, az éles kés használata közben sem árt odafigyelni mit csinálunk, hiszen ismerik a mondást: „Gondold meg kétszer, vágj egyszer.”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük